Vagyonszerzési illeték Magyarországon
A vagyonszerzési illeték a magyar jogszabályok szerint alapvetően minden jövedelem után adófizetési kötelezettséget jelent, és vagyonátruházás esetén illetéket kell fizetni. Az ingatlan vagy gépjármű eladása után az eladó adózik, míg az új tulajdonos illetéket fizet. Számos kivétel létezik, azonban az alapelvek általában érvényesek.
Ingatlan vagyonszerzési illeték
Az ingatlan vásárlásakor fizetendő illeték mértéke egységesen a vételár 4%-a, egymilliárd forint felett pedig 2%-a, de legfeljebb 200 millió forint. Ezen kívül számos kedvezmény és mentesség is létezik, amelyek csökkenthetik az illeték összegét. Például, ha első ingatlant vásárol egy 35 év alatti személy, amelynek értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor az illeték mértéke csupán 2%. Ha az ingatlan értéke meghaladja ezt az összeget, lehetőség van részletfizetést kérvényezni az adóhatóságnál.
Vagyonszerzési illeték gépjármű esetében
A gépjármű vásárlása során a vagyonszerzési illetéket két fő tényező befolyásolja: az autó évjárata és teljesítménye. Minél nagyobb a teljesítmény és minél újabb a jármű, annál magasabb az illeték összege. Az elektromos és nulla emissziós gépjárművekre azonban nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ami környezetvédelmi szempontból kedvező.
Kedvezmények és mentességek
Számos esetben lehetőség van kedvezményekre vagy teljes illetékmentességre. Teljes mentességet élvez például a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevétele esetén az ingatlanra. Ezen kívül, ha egyenesági rokontól vagy a háztól vásárolunk ingatlant vagy gépjárművet, mentesülünk az illetékfizetés alól. Továbbá, ha telket vásárolunk azzal a céllal, hogy azon házat építsünk négy éven belül, és a felépített lakóház hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, szintén mentesülhetünk az illetékfizetés alól.
Lakáscsere illetéke
Az úgynevezett cserepótló vétel esetén is csökkenthető a vagyonszerzési illeték. Ha az új ingatlan drágább, mint a meglévő, csupán a kettő közötti árkülönbség után kell megfizetni a 4%-os illetéket. Ha viszont az új ingatlan olcsóbb, akkor nem kell illetéket fizetni, amennyiben az új ingatlan vásárlása előtt maximum három évvel értékesítjük a meglévő ingatlant, vagy az új ingatlan vásárlását követő egy évben eladjuk a meglévőt.
Haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása
Mit jelent a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog egy olyan jogi konstrukció, amely lehetővé teszi egy személy számára, hogy egy másik személy tulajdonában lévő ingatlant használjon és annak hasznait szedje. A haszonélvező tehát nem tulajdonosa az ingatlannak, de jogosult azt birtokolni, használni és bérbe adni. A haszonélvező nem fizet használati díjat a tulajdonosnak és élvez minden előnyt, amit az ingatlan nyújtani tud.
Hogyan lehet haszonélvezeti jogot alapítani?
A haszonélvezeti jog alapítható szerződés útján vagy jogszabályi rendelkezés alapján. Szerződéses alapon a tulajdonos úgy alapíthat haszonélvezeti jogot, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzik. Például, ha egy szülő ingatlant vásárol gyermekének, és saját magának haszonélvezeti jogot köt ki. Jogszabályi alapon pedig például egy özvegy haszonélvezeti jogot szerezhet a közösen lakott ingatlanra a házastárs halála után.
Eladható-e a haszonélvezettel terhelt ingatlan?
Haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása esetén az ingatlan tulajdonjoga átadható, azonban a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad. Az új tulajdonos tehát csak a haszonélvezeti jog terhével együtt szerezheti meg az ingatlant. Ez a tény jelentősen csökkentheti az ilyen ingatlan iránti keresletet, mivel a vevő nem juthat azonnali birtoklási és használati joghoz.
Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak az eladásnál?
Az ingatlan tulajdonosa kétféle módon adhatja el az ingatlant. Először, ellenérték nélkül: ebben az esetben a haszonélvező nem mond le a jogáról, így az ingatlant haszonélvezettel terhelve értékesítik. Másodszor, ellenérték fejében: ilyenkor a haszonélvező lemond a jogáról valamilyen pénzbeli kompenzációért cserébe, és az ingatlan tehermentessé válik, ami növeli annak piaci értékét és eladhatóságát.
Mire jogosult a haszonélvező és a tulajdonos?
A haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni, használni és annak hasznait szedni, de nem adhatja el magát az ingatlant. A tulajdonosnak joga van ellenőrizni, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant és kérhet biztosítékot, ha a haszonélvező nem tartja be a szabályokat. A tulajdonos legnagyobb fegyvere, hogy a bíróság előtt kérhet biztosítékot vagy akár a haszonélvezeti jog felfüggesztését is.